Még jó, hogy nem mart meg – mondta a férfi, miután megmarta egy keresztes vipera Sólyom-kőn

Megosztás

Nem gondolta volna az a baráti társaság, és persze kifejezetten nem a későbbi áldozat, Csanád, hogy a közös hobbiszintű skóciai sziklamászásuk „túlélése” után egy levezetésnek szánt, Sólyom-kőn töltött hétvége fog majdnem tragédiába átcsapni. Pedig ez történt, a férfi megcsúszott egy vizes, mohás kövön és pont egy keresztes viperára esett. Az esetről a 24.hu írt részletesen.

Magyarországon mindössze kettő mérgeskígyó faj őshonos, a rákosi és a keresztes vipera. Míg előbbi mérge csak enyhe panaszokat tud kiváltani, amennyiben allergiás reakció nem lép fel, utóbbi komoly tüneteket, legrosszabb esetben halált is okozhat.

A keresztes vipera elsősorban zsákmányszerzésre fejlődött ki, de rendkívül félénk állat, az embert messziről elkerüli, sőt, egyenes menekül előle. A legvégsőbb esetben marnak az életük védelmében, hiszen értékes anyagról van szó, ami biztosítja az élelemszerzésüket.

Csanád sem hibáztatja a viperát, aki, lévén, hogy a semmiből zuhant rá a férfi, megmarta őt. Először nem tudta, hogy pontosan mi történt, a bal combjának hátsó részét fájlalta, de azt hitte, hogy az ütés következménye volt.

„Ahogy visszanéztem, megláttam a kígyót, és arra gondoltam: hoppá, egy keresztes vipera, még jó, hogy nem mart meg” – mondta a 24.hu-nak, aztán negyedóra elteltével az alsó ajkai duzzadni kezdtek. A vérnyomása és a pulzusa emelkedett, majd megtalálták a két vöröslő lyukat a bőrén, ekkor vált egyértelművé a kígyómarás.

Mentőt hívtak Hejcére, Csanád így emlékszik vissza az útra: „Nagy volt a baj. Az autóban elment a hangom, csak suttogni tudtam, a pulzusmérő egyre magasabb értéket mutatott. Általános rosszullét vett rajtam erőt, és kezdett eluralkodni rajtam a pánik: mi lesz ebből? Azzal nyugtattam magam, hogy a torkom nem dagad, levegőt még kapok. Egy korábbi, darázscsípéses rosszulléthez próbáltam viszonyítani az állapotomat, de a kettő nehezen összevethető.”

Végül a miskolci kórházba vitték, ahol az orvosok azt mondták, egyenesen „irodalmi gyakoriságú”, hogy valakit kígyómarás miatt kell ellátni. A férfi antibiotikumot és infúziót kapott, jegelték a harapás helyét és intravénásan kalciumot juttattak a szervezetébe.

Mindent összevetve, nagy szerencsétlenség, hogy pont egy kígyóra esett, de ennél sokkal rosszabbul is alakulhatott volna a történet. Fél év telt el az eset óta, Csanád elmondása szerint minden szempontból visszatérhetett a régi életéhez, de voltak nehéz időszakok: a látása homályos volt, olvasni nem tudott és még a legkisebb séta után is le kellett feküdnie.

Barátaitól születésnapjára a Fővárosi Állatkert egy gaboni viperájának az örökbefogadását kapta.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Képek: Turista Magazin, Csanád felvétele

Kapcsolódó cikkek